Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, intenzív kampányt folytat, hogy a végrehajtó testületben több nőt nevezhessen ki biztosnak. Különösen kisebb országokat igyekszik rávenni, hogy alternatív női jelölteket állítsanak, cserébe vonzóbb portfóliókat ígér nekik. Segítségére lehet, hogy több jelölttel is problémák lehetnek az Európai Parlamentben – így például Várhelyi Olivérrel is –, akik helyett majd női szakembereket ajánlhatnak a tagállamok.
Már csak néhány napja maradt az uniós országoknak a biztosjelöltek kiválasztásának határidejéig, és egyre reménytelenebbnek tűnik, hogy a tagállamok teljesítik Ursula von der Leyen bizottsági elnök kérését a nemek közötti egyensúly megteremtéséről. Mostanáig a 27 tagállamból csak 22 tagállam terjesztette elő a jelöltjét, Portugália, Belgium, Dánia, Olaszország és Bulgária még nem jelentette be az aspiránsát. Az eddig jelentkezők többsége pedig csak egy embert, főként férfiakat jelöltek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a második ciklusra szóló programjában egy kevésbé ismert, de potenciálisan Európa jövőjét formáló javaslatot is tett: az intergenerációs méltányosságért felelős biztos kinevezését. Az új pozíció célja, hogy biztosítsa: a mai döntések ne okozzanak kárt a jövő generációinak. Bár ez az elv az EU alapelvei közé tartozik, az utóbbi években a hosszú távú gondolkodás háttérbe szorult, mivel a bizottság inkább a válságkezelésre koncentrált – írja az EUobserver.
Ursula von der Leyen biztosította újraválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, egy jelentős győzelemmel az Európai Parlamentben. A nézeteltérések és a viharos politikai légkör ellenére von der Leyen újraválasztási beszéde és stratégiai támogatásai döntő szerepet játszottak győzelmében, így végül 401 szavazatot szerzett a 720 fős parlamentben, ami minden szempontból meglepetést jelent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán beszédet mondott az Európai Parlamentben, amelyben felvázolta második hivatali idejének első 100 napjára vonatkozó elképzeléseit. Az újrázásra készülő brüsszeli vezető számos kérdéssel foglalkozott, többek között a mezőgazdasággal, a mentális egészséggel, az éghajlatváltozással és a lakhatással – olyan témákkal, amellyel a Zöldeket, a baloldalt és a szociáldemokrata szövetségeseit próbálta megszólítani a délutáni szavazás előtt. Beszédében kétszer is odaszólt a magyar kormánynak.
Az Európai Parlament csütörtökön titkos szavazáson dönt Ursula von der Leyen második mandátumáról az Európai Bizottság elnöki tisztségében. Von der Leyennek a 720 szavazatból legalább 361-re van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa második ötéves megbízatását, és ha nem kapja meg, az politikai válságot váltana ki az EU-ban, és a blokk legbefolyásosabb pozíciója betöltetlen maradna egy olyan időszakban, amikor Európának erős vezetésre lenne szüksége.
A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) jobboldali olasz kormánypárt még nem döntött arról, hogy támogatja-e Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére - tudatták az FdI politikusai az Európai Bizottság elnökjelöltjével tartott találkozót követően kedden.
Az Európai Bizottság tagjaiból álló biztosi kollégium nem látogat Magyarországra - jelentette be az uniós bizottság vezető szóvivője az X-en hétfőn.
Adina Vălean biztos és Virginijus Sinkevičius biztos bejelentették, hogy július 15-i, illetve 16-i hatállyal lemondanak az Európai Bizottság tagságáról. A döntésre azért került sor, mert mindkét biztost beválasztották az Európai Parlamentbe, és úgy döntöttek, hogy elfoglalják mandátumukat.
Ursula von der Leyen esélyei az Európai Bizottság elnöki tisztségének második ciklusára attól függnek, hogy képes lesz-e megszerezni az újonnan megválasztott Európai Parlament támogatását. Bár az uniós kormányfőket a háta mögött tudhatja, a képviselők abszolút többségét is meg kell nyernie. Ehhez el kell igazodnia az EP összetett hatalmi dinamikájában, amelyet megborított a Patrióták Európáért megjelenése, amely több frakciót is leszalámizott. A titkos szavazás további bizonytalansági tényezőt jelent, ugyanakkor lehetőséget ad von der Leyen számára, hogy alkukat kössön és támogatást nyerjen anélkül, hogy bárki is tudna róla. Végső soron az alternatívák hiánya és a politikai káosztól való félelem von der Leyen malmára hajthatja a vizet.
Európai uniós cégek potenciálisan több mint több mint 40 milliárd euró (16 ezer milliárd forint) értékben kötnek beruházási megállapodásokat Egyiptommal - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szombaton kezdődött kétnapos beruházási konferencián Kairóban.
Ursula von der Leyen egyre nehezebben biztosítja magának a kellő támogatottságot, hogy másodjára is az Európai Bizottság elnöke lehessen. A reményei szerint őt támogató három párt egyike, a Renew Europe sorra veszíti el képviselői helyeit az Európai Parlamentben. A liberálisok 102 helyről mindössze 74-re zuhantak, és a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) megelőzték őket, így már a harmadik legnagyobb frakcióvá léptek elő – számolt be a Politico.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tőkepiaci uniót be kell fejezni, ami több százmilliárd eurót szabadíthatna fel beruházási célokra, miközben rámutatott: évente 300 milliárd euró távozik Európából az Egyesült Államok felé.
Tisztességes EU-Kína kapcsolatokra és egyenlő versenyfeltételekre van szükségünk - ismételte meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint meg kell védeni az európai gazdaságokat, ha Kína nem biztosít tisztességes piacra jutást - Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke. A Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok terén az EU keményebb álláspontja máris a kínai elektromos járművek támogatásának vizsgálatához vezetett, ami júliusra új vámokat eredményezhet – számolt be a Bloomberg.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke Franciaországba érkezett vasárnap, ezzel megkezdte a három országot érintő európai körútját. Az út célja az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok javítása is lesz az EU-n keresztül, valamint a kereskedelmi ügyek és az ukrajnai kérdések megvitatása is napirendre kerülnek - írta a South China Morning Post.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elítélte a tüntetők ellen Tbilisziben alkalmazott erőszakot, és arra sürgette Grúziát, hogy kövesse az európai integráció útját, miközben a grúzok demokráciához való ragaszkodását méltatta.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?